Sajnálom…csak egy kicsit hadd aludjak még el szavaidnál.
Az elmúló napok közelebb húznak minket egymáshoz.
A fájdalom összekapcsolódott az örömmel.
Kifejeződik a mindkettőnknek.
Sírok, ha rád gondolok
A szomorúság hullik könnyként.
Jó nem tudni róla.
Elpihenve emlékeztem a didergésre.
Mi tekint rám ezekből az elégedetlen szemekből?
Kérlek, ne tűnj el!
Hadd halljak egy gyenge kis sóhajt!
Sírás egy kis szívdobbanásban.
Azt akarom, hogy gyere ide!
Ha van ezeknek a meg nem változó álmoknak folyatatása,
Akkor ne állíts meg, kérlek, valahogyan…
Még ha ezt nem is lehet boldogságnak nevezni
A fulladozó napok egybe folynak.
Kérlek, ne tűnj el!
Hadd halljak egy gyenge kis sóhajt!
Sírás egy kis szívdobbanásban.
Azt akarom, hogy gyere ide!
Még ha a megváltás karjai a bizonytalanságra emlékeztetnek,
Egy apró selyemgubó következne,
A fonal elszakadna és hamuvá foszlana?
Kérlek, ne tűnj el!
Hadd halljak egy gyenge kis sóhajt,
A kis szívverés hangjában.
Hagyd, hogy elérjen hozzád az ima.
Átölelem a nevet, melyet nem tudok kimondani.
Számolom az ujjaimon, a holnap nem tűnik el!
Bedugult fülekkel hallom a ringó bölcső hangját.
Tavasszal, amit már nem érhetek el, virágzik a karmazsin lótusz.
Fordította: El Diablo
By: Cherry
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése